A horzsolásos sebek esetén a bőr azon felső rétege sérül meg, amely a barriert képezi a kivülről jövő betegséget okozó hatásokkal szemben. A gyógyulási folyamat már percekkel később megkezdődik, a felszínen váladék jelenik meg, ami részben tápanyagokat juttat a sebbe, részben eltávolítja a baktériumokat és az elhalt sejteket.
Sebfedés nélkül a seb felső rétege kiszárad, de alatta egy nedves réteg található, ami baktériumokat és szöveti maradványokat tartalmaz. Ha egy tapaszt teszünk a sebre, amit rendszeresen cserélünk, akkor eltávolítjuk a felső kiszáradt réteget, ami kedvez a sebgyógyulásnak. Nedves környezetben tehát jobban gyógyulnak a sebek. Ezt felismerve használunk ma már a krónikus sebek, például a lábszárfekély gyógyításához is speciális, ún. hidrokolloid sebfedőket, amelyek biztosítják a kedvező mikroklimát.
A bagatell sebek ellátásához a vérzés elállítása után elég egy kis fertőtlenítés és esetleg egy kis hámosító kenőcs, amely megakadályozza, hogy a tapasz beleragadjon a sebbe.
