Fényvédelem és D-vitamin
Újabban egyre többször értekeznek arról, hogy a napozás valóban olyan veszélyes-e, ahogy a témát újabban nagyon felkapó media azt sugallja, illetve hogy a napfényszegény életmód nem káros-e az egészségre. Nézzük a szempontokat!
Bizonyított tény, hogy a nem melanoma típusú bőrdaganatok előfordulása a krónikus napfényártalommal egyenes arányban nő. A bőrrák ezen típusai, például a bazalioma és a spinalioma, főleg a fénynek kitett terürületeken jelennek meg. A festékes bőrrák, azaz a melanoma megjelenésével ezzel szemben bármely testrészen számítani lehet. Kialakulásának rizikóját főleg a gyermekkorban elszenvedett napégés növeli, ami a világos bőrtípusúaknál fordul elő leggyakrabban. Meg kell említeni még, hogy a krónikus napfénykárosodás a bőr korai öregedését is elősegíti, azaz a a gyakori napfürdőzés és szoláriumozás gyorsítja a ráncok és a különböző barna foltok megjelenését a bőr bármely területén. Ez tehát azt jelenti, hogy a napégés ellen lehetőleg minden életkorban védeni kell a bőrünket, s erre az érzékeny bőrtípusúaknak fokozottak figyelni kell. A krónikus napfénykárosodás mértékét az egész élet során elszenvedett fényártalom szabja meg. Ez tehát nem jelenti a napfürdőzés tiltását, csak a mértéktartást hangsúlyozza.
Már régóta gyűlnek az adatok arra vonatkozóan, hogy a D-vitaminnak védő hatása van bizonyos daganatfélékkel szemben. A legegyértelműbb a vastagbélrák megelőzésében játszott pozitiv szerepe, de elég meggyőző érvek vannak a prostatarák és az emlőrák esetében is. Ez utóbbival kapcsolatos egy 70 ezer nő egészségiállapotát 10 éven át követő francia vizsgálat is, ami arra a következtetésre jutott, hogy a D-vitaminban gazdag étrend és a sok napsugárzás együtt közel 40%-kal csökkentheti a mellrák kialakulásának a kockázatát.
Az emberi szervezet kétféle forrásból jut D-vitaminhoz. A növényi táplálékkal főleg D2-vitamint, míg az állati eredetű táplálékkal D3-vitamint veszünk magunkhoz, főleg a máj, a tejtermékek, a halak révén. A D3-vitamin azonban a bőrben is keletkezik napsugárzás hatására. A D-vitamin szükséglet kielégítéséhez rendelkezésre állnak vitaminkészítmények, de ezek főleg D2-vitamint tartalmaznak, s nem D3-t, ráadásul nem meggyőző, hogy a napfény csak a D-vitamin termelődés fokozásán keresztül fejti ki ezen betegségekkel szemben a védőhatását.
Aki testfelületének legalább 20 százalékát naponta 10-15 percre napoztatja, nem szenved D-vitamin-hiánytól. Mivel télen nálunk ez kevésbé kivitelezhető (a szoláriumozástól pedig nem termelődik D-vitamin), és sokan a legfőbb D-vitaminforrásnak számító ételekből sem fogyasztanak elegendő mennyiséget, ősztől-tavaszig a népesség bizonyos hányadában D-vitaminhiány alakul kimelynek pótlására megvannak a megfelelő ajánlások. Mint egy új magyarországi felmérésből kitűnik az ősztől tavaszig tartó időszakban hazánkban 10-ből 9 betegnél túl alacsony a D-vitamin szint, s szükségük van pótlásra.
Összefoglalva tehát azt javaslom, hogy a fényvédelem területén is a mértékletesség legyen az irányadó. A napégés, elsősörban a 18 éves kor előtti napégés, egyértelműen fokozza a melanoma-kockázatot. Az élet során elszenvedett nagy mértékű fénykárosodás a nem-melanoma jellegű bőrdaganatok előfordulásának valószínűségét fokozza és öregíti a bőrt. Ezzel együtt a napfénynek számos fontos és hasznos tulajdonsága van, amiről nem kell és nem is szabad lemondani. A biztonságos napozás szabályairól majd egyszer máskor írok.
