Anti-aging étrend
Az esztétikai bőrgyógyászat a bőr öregedésének már kialakult jeleit hivatott enyhíteni. Nyilvánvaló azonban, hogy megfelelő életmóddal, ahogy az egész szervezet, úgy a bőr öregedését is lehet lassítani. Az orvoslás egyik születőben lévő ága az anti-aging medicina azt vizsgálja, hogy az életmód hogyan hat a szervezet működésére, hogy fejti ki káros hatásait, illetve hogy hogyan lehet ezeket a káros hatásokat kiiktatni, azaz milyen életmóddal lehet legtovább megőrizni a testi és szellemi funkciók épségét. A hosszú életnek már láthatóan nincs biológiai akadálya, de ehhez biztosítani kell a megfelelő életminőséget is. Az élet paradoxona, hogy mindenki öregen szeretne meghalni, de senki sem szeretne öregen élni. A vágyott cél, hogy késői halálunkig fiatalnak érezzük magunkat. Ennek az igénynek volt a felismerése, hogy a 90-es években megalapították az Egyesült Államokban a National Institut of Aging nevű intézetet, amelynek állami támogatása minden más egészségügyi intézetét meghaladja.
A tudomány mai szemlélete szerint az öregedés molekuláris biológiai alapjait a DNS-nek a sejtosztódás során történő rövidülése jelenti. A halhatatlanság enzimként is emlegetett telomeráz enzim feladata, hogy helyreállítsa a sejtosztódás során megrövidült DNS-szakaszt, a telomert. Megfelelő antioxidánsszint esetén a telomerázok jól működve kijavítják a DNS-molekulákat és így elkerülhető az örökítő anyag károsodása. A telomeráz tulajdonképpen gátolja az öregedést. Aktivitását számos tényező, így a megfelelő (antioxidánsokban gazdag) étkezés, a rendszeres testmozgás és a stresszhatások csökkentése is segíteni tudja, azaz az életmódunk hatással van a gentikai állományunkra.
Az anti-aging, vagyis inkább healthy aging étrend azokat az élettani folyamatokat vagy külső hatásokat lassítja le vagy közömbösíti, amelyek az öregedésért felelősek (szabadgyökök, gyulladásos folyamatok). Állatkísérletek és epidemiológiai megfigyelések bizonyítják, hogy az enyhe alultápláltság, a bevitt ételmennyiség korlátozása (kalóriarestrikció) javítja a várható élettartamot. Bár a böjtök szinte minden kultúrának, vallásnak részét képezték, a mai élelmiszerbőségben egyre nő a bevitt tápanyag mennyisége. Ha azonban a szokásos kalóriabevitelt 10-20%kal csökkentjük, jelentősen lassul az öregedési folyamat.
A különböző kutatások és megfigyelések alapján egészségesnek tartott étrendek (Okinawa-diéta, mediterrán étrend, Ornisch-diéta stb) nagyrészt hasonló elveket követnek. Előnyben kell részesíteni a helyi termesztésű, szezonális, frissen elkészített ételeket. Az étrend alapja a zöldség és gyümölcs legyen, minél kevésbé feldolgozva. Az állati eredetű fehérjék (hús, tejtermékek) arányához képest nagyobb legyen a növényei eredetű fehérjék (hüvelyesek, magvak, teljes kiörlésű gabonák, szója) aránya. Fontos a rendszeres halfogyasztás. A szénhidrátok közül a kevéssé feldolgozott, alacsony glikémiás indexűek fogyasztása javasolt, mert így el lehet kerülni a vércukorszint túlzott ingadozását, ami többek között az éhségérzetet is kedvezően befolyásolja. Kerülni kell a fehér lisztet és cukrozott ételek és italok fogyasztását. A zsiradékok közül elsősorban a hidegen préselt, jó minőségű, magas omega 3 és 6 zsírsavtartalmú telitetlen növényi zsiradékok (olivaolaj, repceolaj stb.) ajánlottak. A tápanyagok között kiemelkedően pozitív szerepet játszik az E-vitamin (növényi olajokban, olajos magvakban) és a C-vitamin (szinte minden zöldségben, gyümölcsben megtalálható), valamint a szelén (például diófélékből, halakból, barnarizsből). Természetesen ezeknek a tápanyagoknak az egymáshoz viszonyított aránya sem közömbös. Erre jó példa, hogy a kínaiak átlagosan 20%-kal több kaloriát visznek be és mégis 20%-kal vékonyabbak az átlagos amerikaihoz viszonyatva. Ennek az az oka, hogy a kínai étrend kb. 15% zsírt tartalmaz, míg az amerikai 30-40%-ot, s a kínai konyha ugyancsak lényegesen kevesebb cukrot és állati fehérjét használ fel.
Számos vizsgálat támasztja alá, hogy az étrendváltás kedvezően befolyásolja bizonyos krónikus betegségek lefolyását. A magasvérnyomásos betegeknél egészséges étkezéssel a vérnyomás 3 hét alatt 11,4 Hgmm-rel csökkenthető. Az egészséges táplálkozás 4 hét alatt 28,6 százalékkal képes csökkenteni a vér koleszterinszintjét, és 28,2 százalékkal a C-reaktív protein szintet. Az utóbbi fehérje mennyisége a vérben, a szervezetben lévő gyulladás mértékét jelzi. Az érelmeszesedés egyik azon betegségek közül, mely állandó és folyamatos gyulladással jár az erekben. A C-reaktív protein szintjének csökkenése tehát a gyulladás csökkenését jelenti. A megfelelően összeállított étrend ugyanolyan mértékű koleszterinszint-csökkenést eredményezhet, mint a koleszterin-csökkentő gyógyszerek.
Összefoglalva tehát nincsen új a nap alatt. Az új kutatási eredmények csak megerősítik, tudományosan alátámasztják és megmagyarázzák a régi bölcsességeket, azt, amit az ember úgyis tud, csak éppen nem mindig tartja be.