A Spiegel című német folyóiratban olvastam egy kampányról, amely a napsugárzás káros hatásaira hívja fel a figyelmet. Egy tengerparti plázson egymást érik a kiterített törölközők. Ezeken azonban nem a napfényt élvező emberek fekszenek, hanem krétával rajzolt alakok, amilyeneket a bűntények után a tetthelyen készítenek, amikor körülrajzolják a holttesteket. Ez egy nagyon durva figyelemfelhívás arra, hogy „a napfény ölni tud”. Ma már szinte a gyermekek is tudják, hogy a túlzott napozás veszélyes lehet. Ilyenkor leggyakrabban a melanomára, a festékes bőrrákra gondolunk, ami az összes bőrdaganat legfeljebb 4%-át teszi ki, viszont minden 5 bőrrák okozta halálesetből 4-ért felelős. Ha korai stádiumban felfedezzük, az esetek 90%-ban több mint tízéves túlélésre lehet számítani. Az egyre erőteljesebb felvilágosító kampány ellenére azonban évről évre nő az új megbetegedések száma. Egyetlen más daganattípus gyakorisága nem nő ehhez fogható mértékben.
Az utóbbi idők kutatásai azonban sok új adalékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy milyen szerepe van valójában a napfénynek a melanoma kiváltásában. A többi bőrrák típusnál, így a bazaliománál vagy spinaliománál egyszerű a helyzet: az UV-sugarak károsítják a bőr sejtjeiben lévő örökítő anyagot, a DNS-t, s az így kialakult mutáció felelős a bőrrák kialakulásáért. A melanoma esetében azonban sokkal komplikáltabb a helyzet. Itt a genetikai okok mellett az UV-sugarak egyéb ismeretlen hatásai is szerepet játszanak. Az már bizonyítottnak tűnik, hogy a napfény átmenetileg gyengíti az immunvédekezést és ez lehetővé teszi a daganatsejtek szaporodását. Ismert jelenség, hogy allergiatesztet erős napozás után napokig nem érdemes végezni, mert az immunrendszer nem tud elég erősen reagálni, s ez hamis eredményhez vezet.
Már régóta tudjuk, hogy a melanoma szempontjából elsősorban a gyermekkori napégések veszélyesek. Ezt az magyarázza, hogy az immunrendszer gyermekkorban érzékenyebb az UV-sugárzásra. Jó példát ad erre egy ausztráliai kutatás, mely szerint azon bevándorlók között, akik még pubertás előtt érkeztek az országba, nagyobb a melanoma rizikója, mint azok között, akik gyermekkorukat egy kevésbé napfényes országban töltötték. Ezt az magyarázza, hogy az immunrendszer gyermekkorban érzékenyebb UV-sugárzásra. Éppen ezért Németországban múlt évben megtiltották a fiatalkorúaknak a szoláriumhasználatot.
Ez az új szemlélet tehát megnyugvásul szolgálhat a D-vitamin termelődésért aggódóknak, hiszen a fokozott gyermekkori fényvédelem hangsúlyozása mellett a felnőttkori napozással kapcsolatban az ésszerű mértéket hangsúlyozza.
