A benőtt köröm

A benőtt körömről akkor beszélünk, amikor a körömszél fájdalmasan, erős gyulladással kísérve belenő a bőrbe. Főleg a lábakon, elsősorban a nagyujjakon figyeljük meg. Az utóbbi időben szaporodnak az esetek, vélhetően a mostani divat szerinti lapos, szűk lábfejű cipők következtében, melyek nyomják a lábujjakat. Kialakulásában ugyancsak szerepet játszik a körömszél helytelen vágása, amikor az ollóval a körömredő alá nyúlva kivágják a sarkokat. Ilyenkor a kivágás alatt a köröm továbbra is a teljes szélességben nő tovább és mintegy tüskeként irritálja a környezetet. Vannak olyan egyének, akiknél az oldalsó bőrredő nagyon szélesen ráborul a körömlemezre, ami így szinte elkerülhetetlenül belenő a ráboruló bőrbe. A hajlamosító tényezők között szerepe van az életkornak, az idős korral járó rosszabb perifériás keringésnek és és idősebb korban gyakran kialakuló erősen ívessé váló körömformának. Valószínűleg hormonális okok magyarázzák, hogy pubertás korúakon és terhes nőkön is gyakran fordul elő.

Kezdeti stádiumban a köröm sarkainál a bőr megvastagszik, hámlik, s bár nyomásra, sőt gyakran érintésre is fájdalmas, gyulladásra utaló jel még nem látható. Középsúlyos stádiumban a tramumatizált bőr megfertőződik és erős fájdalommal, váladékozással és duzzanattal járó gyulladás alakul ki, ami rossz esetben a csonthártyáig terjed. Ha nem fordulnak orvoshoz, a krónikus gyulladás következtében granulációs szövet, népnyelven vadhús alakul ki. A kezelés arra irányul, hogy a benőtt körömrészt eltávolítsuk és a növekedő körmöt a bőrfelszín fölé irányítsuk. Enyhe esetben ügyes gyógypedikűrösök egy kis Betadinnal átitatott vattát helyeznek a benőtt körömszél alá, ami csökkenti a fájdalmat, hiszen az a továbbiakban nem mélyül a bőrbe, másrészt segít a köröm szabad növekedésében. Mindenképpen hibás az az eljárás, amikor oldalról ollóval felkeresik a körömszélet és csak a benőtt csücsköt távolítják el, hiszen ez átmeneti enyhülés után konzerválja a problémát. Súlyosabb esetben az orvos vezetéses érzéstelenítés után a köröm teljes hosszában, egészen a köröm növekedését biztosító mátrix sejtekig lenyúlva eltávolítja a széli rész, így biztosítja hogy az újonnan növő köröm szélén ne képződjön újabb tüske. Ha a széli matrixsejteket lézerrel vagy kémiai úton roncsoljuk, a körömlemezt mintegy megkeskenyítjük, a továbbiakban a széli körömredő csak a kívánatos mértékben borul rá a körömre. Diabéteszben szenvedőknél súlyosabb lefolyással számolunk, esetükben a bakteriális fertőzés komoly következményekkel járhat, akár intravénás antibiotikum adása is szükségessé válhat.