Fényvédelem
Miért nem elég a bőr saját természetes fényvédelme? Először is azért, mert a bőr csak az UVB sugárzás ellen védi magát azáltal, hogy a hámréteg az UVB sugarak 80%-át blokkolja. A daganatképződés szempontjából veszélyesebb UVA sugarak ellen azonban nincs természetes védelem. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy az UVB az azonnali reakciókért (napégés) felel, az UVA viszont a sokkal komolyabb következményekkel járó késleltetett reakciókért (fényöregedés, napallergia, bőrrák, melanoma). Ma már a fényvédők széles választéka áll rendelkezésünkre, de nem mindegy, melyiket választjuk. A fényvédők legismertebb, legjobban reklámozott tulajdonsága az ún. faktorszám (SPF = Sun Protection Factor), amely a készítmény védőképességét mutatja a napégéssel szemben, melyet döntően az UVB sugarak okoznak. Fontos tudni, hogy a faktorszám és a készítmény fényvédő hatása nem egyenesen arányos, azaz a 16 SPF faktorszámú készítmény 92%-os, míg a 50 SPF készítmény kb. 96%-os védelmet nyújt a napégéssel szemben. Az Európai Uniós szabályozás éppen azért tiltotta meg a 100 SPF jelzést, s helyette az 50+ SPF jelezést írja elő, mert a betegekben az a hamis biztonságérzet alakult ki, hogy a 100-as fényvédő faktorú készítmények kétszer erősebb fényvédelmet jelentek, mint az 50-es faktorú készítmények. Az általános ajánlás szerint az emberek többsége számára a 16 és 20 SPF közötti fényvédő elegendő védelmet nyújt. A krónikus fénykárosodás szempontjából fontos UVA elleni védelemről azonban az SPF nem nyújt információt, tehát annak meglétét és erősségét külön kell figyelni a csomagoláson, amit az IPD és PPD rövidítések jeleznek. Az tekinthető biztonságos fényvédőnek, ahol a PPD/SPF arány három, vagy annál nagyobb.
A fényvédő készítmények tartalmazhatnak fizikai és kémiai szűrőket. A fizikai szűrők inkább visszaverik vagy megtörik a fényt, ilyenek a különböző ásványi anyagok. A kémiai filterek az abszorpció elvén működnek, tehát inkább elnyelik a fényt. Tudni kell, hogy a fényvédők csak megfelelő mennyiségben (2mg/cm2) alkalmazva tudják hatásukat kifejteni. Sajnos az a tapasztalat, hogy általában a szükséges mennyiségnek csak a felét-harmadát használják az emberek minden egyes kenésnél. A fényvédő hatás kialakulásához kb. fél óra szükséges, ezért fontos, hogy a napon tartózkodás előtt legalább fél órával bekenjük magunkat. Ráadásul a napfény, a dörzsölés és az izzadás hatására a készítmények néhány óra alatt elvesztik hatékonyságukat, tehát 2-3 óránként javasolt újra bekenni a fénynek kitett területeket. A gyermekeknek és sportolóknak olyan készítményeket fejlesztettek ki, amelyek fokozottan dörzsölés- illetve izzadásállóak, de ezek kozmetikai tulajdonságai (beszívódás) általában rosszabbak. A vízállóság kritériuma fényvédők esetében az, hogy 2x20 perc vízben tartózkodás után is megőrzik hatásosságukat. Ennél hosszabb fürdőzés után viszont még a vízálló fényvédővel is újra be kell kenni a testet.
A fényvédelemben a fényvédő krémek mellett fontos szerepe van a fizikai vagy mechanikus védelemnek is. Amikor a szabadban tartózkodik valaki, tegyen a fejére napellenzős sapkát vagy kalapot és lehetőleg viseljen a felsőtestén ruhát és használjon UV-szűrős napszemüveget. Külön felelőssége a szülőknek, hogy gyermeküket ne engedjék a homokozóban játszani póló vagy kis ing és karimás sapka nélkül. A fedetlen bőrfelületeket fényvédővel be kell kenni!
A fénynek állandóan kitett bőrfelületet minden nap be kell kenni fényvédővel, akkor is, ha városi körülmények között vagyunk. Ez azt jelenti, hogy a nők számára a tavaszi-nyári időszakban fényvédő tartalmú arckrémeket használata javasolt. A férfiaknak a hajjal nem fedett koponyarészt érdemes a későbbi kellemetlenségek elkerülése érdekében minden nap bekenni és/vagy kalapot viselni. Fontos tudni, hogy az üveg nem gátolja az UVA sugarak áthaladását, ezért autóban utazva is be kell kenni az arcot és karokat. És végül a jól ismert szabály: kerülje a napon tartózkodást délelőtt 11 és délután 3 között, amikor a napsugárzás a legerősebb.
